Turizmus

Látnivalók

A 1919‐es kommunista vörös terror áldozatainak emlékműve
 

A csornai vörös terror áldozatainak emlékművét Domonkos Gábor készítette, melyet
2000­ben állítottak fel Csornán a Szent István téren a Művelődési Központ és a
templom közötti parkban.
Anya és gyermeke gyertyát gyújt a mártírok emlékére. A gránittáblán olvasható a hét
ártatlanul kivégzett áldozat neve: Akóts Gyula, Glaser Ferenc, Laffer Lajos, Németh
Gyula, Pozsgai Bálint, Takács Ferenc, Tarcsay István. Az emlékmű mellett látható egy
kiszáradt fa (bronz fa), mely az elmúlást jelképezi.
 

 

 

 

 

 

A kommün áldozatainak emlékműve
 

919. június 9­én Szamuely Tibor népbiztos parancsára nyolc polgári lakost végeztek
ki Csornán a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. Az
áldozatok emlékére 1925­ben díszes síremléket avattak a csornai Szent Antal
temetőben. Az emlékművet Mayer Antal és Albert Andor tervezte és Taszler Gyula
kőipartelepén készítették el.
Az emlékmű valójában egy szentmargitbányai kőből készült keretbe foglalt
márványtábla volt, amely a kivégzést örökítette meg. Az ábrázolás szerint a
kivégzetteket egy angyal védelmezi, amelynek pallosával a kötelet hurkoló hóhér felé szúr.

A domborműves márványtáblát 1945 után téglafallal takarták el, 1957­ben pedig súlyosan megrongálták.

1992­ben a márványtábla megmaradt darabjait összeillesztették és továbbra is síremlékként funkcionál. A szentmargitbányai kőből készült
keret viszont nem került helyreállításra. 

Az emlékmű avatására 1925. augusztus 20­án, csütörtökön, délelőtt 9.30 órakor került sor. Az avatás dr. Burány Gergely prépost által
celebrált tábori misével kezdődött, majd a részt vevők – mintegy ötezer fő – a Szent Antal temetőbe vonult. Az avatáson jelen volt Csáky Károly
honvédelmi miniszter, Waldherr Tivadar ezredes, soproni állomásparancsnok, dr. Hőgyészy Pál vármegyei főjegyző. Az
emlékmű létrehozásának történetét Wagner Mihály csornai plébános ismertette, majd leleplezték az emlékművet. Ünnepi beszédet mondott
Hermann Medárd premontrei tanár, akit Szamuelyék szintén elfogattak, és személyes élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel. A beszédet
követően az emlékművet megáldották a különböző felekezetek papjai, majd a koszorúzásra került sor.
Hermann Medárd premontrei kanonok tagja volt a „Hármas bizottságnak”, amely felhívást intézett a csornai járás polgáraihoz.

 

Artézi kút
 

Az 1905­ben fúrt artézi kútra 1995­ben került Den Barsboldt szobrász bronz
domborműve, mely a Bibliából ismert szamáriai asszonyt ábrázolja.
Den Barsboldt mongol származású, Magyarországon élő művész.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csornai Múzeum
 

A Csornai Múzeum a Rábaköz történeti, néprajzi értékeit bemutató gyűjtemény.
Csornán, a premontrei prépostság épületének több évszázados falai között kapott
otthont 1969­ben. A rendház a 1180 körül épült, majd 1802­1808 között egy tűzvész
nyomán újraépítették késő barokk stílusban.
Honlap 
A város céhes emlékeiből mutat be régi tárgyakat. Az évszámos céhládák, oklevelek, vándorkönyvek, veretes pecsétnyomók a mozgalmas
iparos életről tanúskodnak. A kézművesek világát idézik a bemutatott hajdani eszközök. Voltak a vidéknek olyan híres mesterei, akiknek
hírneve túljutott megyehatárokon. Műhelyük felszerelésével, valamint valamikori termékeikkel is megismerkedhetünk. A múlt századi
szatócsbolt teljes berendezésének életszerű bemutatása a település kereskedelmi múltjából részleteket tár fel.
A Csornai Helytörténeti Múzeum leggazdagabb része a néprajzi gyűjteménye. A rábaközi paraszti életmódot, lakberendezést a tárgyak
tömkelege színesíti. Külön figyelmet érdemel a 18. századi mestergerenda, a faragott és festett parasztbútorok, valamint a változatos népi
hímzőkultúrát őrző lakástextilek (lepedőszékek, párnavégek, törülközők).
A csornai népviselet színpompás részleteivel is megismerkedhet a látogató. Az ünnepi selyemviselet darabjai: A „puruc”, a kötény, a vállkendő, a „pillangós bársonykobak”, a csornai
„metéléses kendő”, a „bökös harisnya” a rábaközi ünnepnapok színes életét idézi fel.
A prépostság ódon falai között a gazdag hagyományokban tehetünk érdekes tudásfejlesztő sétát. Megismerhető a vidék múltja, annak
hétköznapjai és ünnepei, amiből a tájék jelene is táplálkozik.

 

Csornai Premontrei Apátság
 

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese,
a 85­ös főút mellett, a város szívében található. A ma is működő rendház és
plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeumszámára.
Honlap
A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653­1675 között újból felépítették.

1774­1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785­ben készült el a keleti
oldalon emelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790­ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804­ben a kórus alatt
kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hormlokzatának elkészültével, 1808­ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834­ben
nyerte el.
Főoltár: Az apszis falai a nyolcszög három oldalával határolva zárják le a szentély keleti végét. Itt látható a későbarokk stílusban épített főoltár.
Felépítménye magas lábazatán két oldalt egy­egy toszkán oszloppár kompozit oszlopfejezetén nyugszik az architráv, a háromrészes
zárópárkány és ebből emelkedik a boltívbe a barokk homlokzat. Az építményt sárgás és vöröses színű, márványt utánzó olajfestés díszíti. A
két szélső oszlop lábazata előtt füzérdíszes copf váza áll, a két­két oszlop között pedig egy­egy később odahelyezett szobor. Az északi
oldalon Boldog Gertrud, a déli oldalon pedig Szent Hermann József rendi szentek szobrai láthatók. A Nagyboldogasszony titulusát viselő
templom főoltárképe, félköríves záródású keretben, a Boldogságos Szűz mennybevételét ábrázolja." A képkeret felső részén kettős címer,
legfelül az oltárépítmény homlokzatán a Szentháromság szoborcsoportja: az Atya és a Fiú felett a Szentlelket ábrázoló galamb, két oldalt egyegy térdelve adoráló angyal.

Az oltár eredeti tabernákuluma helyén a közelmúltban készült szentségház látható, amelyet még a korabeli copf, ezüst gyertyatartók díszítenek.
Szent Norbert mellékoltár, az északi falnál áll. A főoltárhoz hasonló egy­egy kompozit fejezetes toszkán oszloppáron nyugvó architráv tartja
a már klasszicista tympanont. Félköríves záródású oltárképe Szent Norbertet, a premontrei rendalapítót ábrázolja érseki öltözetben palliummal,
pásztorbottal és infulával, amint kezével gótikus stílusú monstranciát emel a magasba. A 19. század utolsó negyedében készülhetett féstmény
Norbertre, mint magdeburgi érsekre utal.
Szent Ágoston mellékoltár, a déli falnál áll. Az előbbivel azonos kivitelben készült, csupán az oltárkép más. A nagy egyházatyát,
egyházdoktort ábrázolja főpapi ruházatban, pásztorbottal, infulával. valamint jobb vállánál szárnyát emelő, csőrében szalagot tartó sassal. A két
mellékoltár, egymással szembenézve arra utal, hogy Norbert kanonokrendje Ágoston szabályzatát vette át.

 

Időtánc
 

A két ágú villa' körül tekeredik, csavarodik az idő. A két pólus, pozitív és negatív körül
táncol a 'rabul ejtett idő'.
Az időgép egy olyan elméletben létező gépezet, amely élő emberek számára lehetővé
teszi az időutazást.
A talapzat: 30x30x150 gránit.
 

 

 

 

 

 

 

 

Jézus Szíve plébániatemplom

A templom felszentelésére 1938. november 13­án került sor, nagyszabású ünnepség
keretében. A főoltárt Breyer István győri, a déli oratórium oltárát Grősz József
szombathelyi megyéspüspök, az északi oratóriumét Steiner Miklós premontrei prépost
szentelte fel. Az ünnepi szentmisét Wagner Mihály győri kanonok mutatta be. Az
egyházmegye püspöke a főoltár menzájába Auxilius, Castus és Pia szent vértanúk
ereklyéit három tömjénszemcsével együtt kis fémdobozban helyezte el.
Honlap 

A csornai, ősi, Szent Ilonáról nevezett plébániatemplomot először egy, a győri káptalan által 1281­ben kiállított végrendelet említi. Egy másik
középkori adat 1310­ből származik, amikor is egy kölcsön­ügylet kapcsán a kölcsönvevőt Imre csornai pap képviseli. A csornai
egyházlátogatások (canonica visitatio) dokumentációi rendre beszámolnak a templom felszereltségéről, állapotáról. Az 1659. évi tatarozást
követően az épület pusztulásnak indul: az "eső a famennyezeten keresztül befolyik" (1696), a harangtorony az összeomláshoz közel áll
(1714). A hercegi levéltár adatai szerint 1787­ben a kegyúr Esterházy herceg a templomot kibővítve újjá szándékozott építtetni, akaratát
azonban az 1790. június 25­i, gyújtogatás következtében keletkezett tűzvész meghiúsította. A megelőző nagy szárazság, a hirtelen keletkezett
szélvihar siettette a pusztítást. Leégett 270 ház, a premontrei konvent cseréptetős "igen magas és előkelő épülete, temploma a kisebbik
toronnyal". De megsemmisült a Szent Ilona templom is, a plébániaépülettel együtt, annak "minden elgondolható tartozékaival, berendezésével,
tehát az összes anyakönyvek és templomi számadások is"­ ahogyan olvasható a korabeli feljegyzésben.
Elolvasom a teljes történetet...

 

Petőfi Sándor szobor

A kb. 3 méter magas bronz szobor a költőről elnevezett lakótelep parkjának
homokozója mellett áll.
Petőfi, a szabadságharc költőjének szobra az 1848­as forradalmat idézi. 1849­ben a
városban zajlott le a szabadságharc egyik utolsó győztes csatája.
 

 

 

 

 

 

 

 

Súlylökő

A Hunyadi János Gimnázium előtti parkban áll a 'golyóvető' mészkő szobra. A sportoló
kidolgozott meztelen alakját egy falevél 'öltözteti fel' , testtartása a DÁVID szoborra
emlékeztető. Nyolcvan centi négyzethasáb posztamensen áll a szobor két méter
magas.
 

 

 

 

 

 

 

Zsidó áldozatok emlékműve

A holokauszt­emlékmű felállításának gondolata a csornai Kovács Károlyban és a
városból elszármazott dr. Berecz Endrében vetődött fel. A kezdeményezést a Vidékért
Egyesület karolta fel, a megvalósítást helyi üzemek, vállalkozások, magánszemélyek
és az önkormányzat segítette. Az alaprajzában Dávid­csillagot formázó, felül kupolával
kiemelt emlékművet Udvardi Krisztián tervezte, Szaradics István építészmérnök
közreműködésével. A kivitelezést Udvardi Sándor kőfaragómester vállalta. A
munkálatok összesen kétmillió­háromszázezer forintba kerültek, de a tényleges érték a
társadalmi munkákkal és egyéb támogatásokkal megközelíti a hárommillió forintot.
 

 

 

 

 

1956‐os emlékmű

A gömb a napot szimbolizálja, a gránit kockák utalnak a pesti barikádokra, a sínek a
vidékiek által Budapestre vasúton eljuttatott élelemre és az országot elhagyókra utal. A
kútszerű posztamens (talapzat)a börtön zártságát idézi. A börtön rácsból kinyúló
kezek a forradalom hősi halottaira emlékeztetnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Rábaközről

 

Rábaköz története
A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja
választja el a Hanságtól.
Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó
termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár­török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk
Árpád­kori templomokat (Rábaszentmiklósés Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt
századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszlóés Szil), és messze földön híres népművészetet, szép viseletet
(Dör és Szany). Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbung országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a
szárföldi dús.
A Rábaköz világszerte ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé.
A régi kézművesipart ma is híressé teszik a csornai kékfestők, a döri fazekasok, a höveji csipkehímzők.
A nagy teljesítményű modern malmok mellett a régi molnárélet emléke a gyórói vízimalom, amely mára sajnos rommá lett.
A népi táplálkozás hagyományos ételeit is megtanulhatjuk még, például a legjellegzetesebb süteményt: a rábaközi perecet. A hagyomány
szerint közel kétszáz éve sütik. Ünnepi alkalmak, lakodalom, keresztelő, búcsú süteménye, és ajándékozásra is kiválóan alkalmas.
A Rábaköz ontja értékeit a mai ember számára. Táji szépségeit, történelmi emlékeit, hagyományait, művészetét csak meg kell ismernünk, meg
kell látogatnunk, hogy megszerethessük.

Földrajzi adottságok
A Duna hordalékkúpjától délre a Fertő süllyedésével egyidős Hanság teknőjét találhatjuk. Ma is vizenyős rétség, mocsár és rétláp tölti ki
jelentékeny részét. Egykor összefüggő állóvíz lehetett a Duna és a Rába hordalékkúpja közé zártan. A terület mély vonalában haladó Fertő­
Hanság­csatornához és a Rábához csatlakozó számos csatorna sem képes megoldani tökéletes belvízmentességét, mert a Hanság alacsony
fekvése miatt a vizeknek nincs elég esésük. A lapos tengerszinttől néhol alacsony terephullámok, úgynevezett gorondok emelkednek ki,
melyek a területet kitöltő jelenkori öntésiszaptól, réti és lápi agyagtól eltérően homokból és kevés kavicsból épülnek fel.
A Hanság teknőjétől délre a Répce és a Rába között a Rábaköz síkja terül el. A Kisalföld süllyedékének délre kiöblösödő folytatása ez,
amelyben a Rába kavicsos lerakódását 8­10 m vastag jelenkori öntésiszap és homok borítja.
A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. A vidéket természetes
állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották.
A térség jellegzetes vonása a mérsékelten száraz éghajlata. A csapadék 600­650 mm, de itt is vannak „alföldi” szárazságú esztendők. A terület
azonban ennek ellenére a magasabb légnedvesség és a mindig bőséges talajvízkészlet miatt sohasem szenved olyan méretű aszálykárokat,
mint a Nagyalföld. Jellegzetes a gyakori erőteljes északnyugati­nyugati irányú légmozgás.
A terület felszíni képződményei a medencéket közrefogó dombokon lösz, löszös homok, a medencében 0,5­5 m vastagságú iszapos agyag,
homokos képződmények borítják a törmelékkúpot. A Hanság területén holocén tavi, mocsári agyag, tőzeg és kotu borítja a felszínt.
A metamorf alapkőzet és miocén korú agyag és agyagos márga képződmények vízrekesztő jellegüknél fogva vízbeszerzésre nem jöhetnek
számításba.

Gazdaságföldrajzi adottságok
Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a
nagy innovációs központoktól.
A térség fő tengelyét a 85­ös út adja, emellett keletről a 86­os út is keresztezi, e két fő gerinchez azonban közvetlenül csak kevés település
kapcsolódik. A két országos jelentőségű főút Csornán keresztezi egymást, így a város olyan tranzitjelleggel rendelkezik, ami alapot ad ahhoz,
hogy a város, illetve a kistérség kapcsolódhasson a hazai és a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz. A térség településeinek többsége
azonban nem a két főút mentén fekszik, így sok község esetében az elszigeteltség jelensége figyelhető meg.
A soproni és kópházi határátkelők felértékelődésével párhuzamosan a 85­ös út forgalmi terhelése olyan nagymértékben megnőtt, hogy az
kikényszeríti a Győr­Csorna közti szakasz mielőbbi négysávossá bővítését, a településeket elkerülő szakaszok megépítését.
A Csornán áthaladó vasúti fővonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településről leágazó három mellékvágány mindössze 10
községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot.
A Hanság javarészt kihasználatlan természeti kincse a tőzeg, melyből a legnagyobb készletek a Kapuvár­Csorna­Kóny­JánossomorjaVitnyéd ötszögben halmozódtak fel.

Ipari módszerekkel ma sehol sem fejtik, annak ellenére, hogy kertészeti, talajjavítási, ipari, sőt gyógyászati
segédeszközként is hasznosítható. A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és
Kapuváron hasznosítják.
A rendszerváltást követően a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében,
jelentős zöldmezős beruházás idáig nem valósult meg.
A kistérségben a működő jogi személyiségű vállalkozások viszonylag alacsony száma a térség jellegéből (rurális) adódik. Nincs hagyománya
az ipari és a kereskedelmi, illetve a feldolgozó vállalkozásoknak.
A működő jogi személyiség nélküli vállalkozás már jóval elterjedtebbek, mint a jogi személyiségűek. Ez a vállalkozási forma a mezőgazdaság
területén vált különösen kedveltté.
A kilencvenes éveket összességében vizsgálva, a regisztrált vállalkozások számának folyamatos növekedése figyelhető meg.
A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás.
Az Ausztriába irányuló ingázás itt nem jelentős. Burgenland­ban inkább csak a mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák
idején vállalnak munkát a kistérség polgárai.

Turizmus, állatvilág
A kistérség társulás viszonylag nagy kiterjedésű földrajzi egységet fed le, és jelentős számú település a részese – amelyek adottságaikban
különbözőek ­, ezért táji, történeti, kulturális jellemzőik, valamint korábbi együttműködési kapcsolataik alapján három mikro körzetbe soroljuk
tagjait: A Tóköz – Hanságmente 10 települése, amelyek a társulás északi szegélyét alkotják A Rábamente településsora 9 községgel. A
településfüzér tagjai a folyásirány szerint haladva Vágtól Mérgesig követik az élő Rábát A Belső­ Rábaköz településcsoportja a legnépesebb,
15 településre terjed ki.
A társulás turisztikai vonzerői alapján markáns, főként homogén, természeti profilú vonzásövezetek rajzolódnak ki a társulás északi és
délkeleti szegélyterületein; ezek vonzási csomópontoknak tekinthető, kínálati övezetekké fejleszthetők. Viszonylag széles, ­ több vonzerő
kategóriát is lefedő – adottság – spektrumú centrumok vannak (Bősárkány, Szany, Csorna), amelyek kínálati központokként a térség
turizmusának szervező helyeként működhetnek. A kistérségi társulás a turisztikai kínálat előmozdítására most készíti el a turizmus fejlesztési
programját.
Az ökoturizmusnak a Tóköz adottságai kiválóak, hiszen a kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag
élővilágot rejtenek. ARábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi­tó valamint a Fehér­tó a táj legnagyobb természeti
értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér­tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a
szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A lápos, mocsaras Hanság maradványaként fennmaradt, a Ramsari
egyezmény hatálya alá eső vizes élőhelyeken, olyan ritka állatfajok figyelhetők meg, mint például apatkányfejű pocok, vagy a lecsapolásokkal
párhuzamosan mára sajnos csak igen kevés helyen megmaradt réti csík, és lápi póc halfajták. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező
ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.
A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő valamint a Duna­menti kerékpárút közelsége, így az ökoturizmus
fellendülésének lehetőségei adottak.
Termálturizmusról nem beszélhetünk, hiszen a kistérség egyetlen ilyen strandját csak a nyári időszakban hasznosítják.

Népművészet
A Rábaköz népviseletéből a kapuvári, a csornai és a szanyi viselet igényességét, művészi értékét kell kiemelni. A női viselet anyaga (bársony,
selyem, brokát…), színvarázsa méltán nyerte el mindenki tetszését. A pillangós kobak jellegzetes fejdísz volt, a kendők (Kapuváron a tilámli,
Csornán az aranyfonalas és aranypecsétes) valóságos remekművek. Az alsóruhák házi vászonból készültek. A kapuvári viseletről könyvében
Horváth Teréz nyújt szakszerű leírást. A vitnyédi, a szili hagyományos viselet a fentiekkel hasonlóságot mutat. A kivetkőzést követően a
’40­’50­es évektől a néptánccsoportok szereplésein gyönyörködhetünk a XIX. századtól elterjedt ünnepi népviseletekben. A hétköznapi viselet
egyszerűbb, kékfestő, vagy karton anyagból készült.
A rábaközi hímzés legjobb ismerői Jámborné Zsámár Margit és Virágné Szalontai Judit több kötetben közölnek leírást és mintakincset. A
kézimunkák szőr–pamut hímzéssel készültek, amit növényi festékkel színeztek. Az egyszínű piros mellett a kék, ritkábban fekete színt
használtak. A sokszínű párák, terítők ma is a rábaközi lakások díszei. Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a
növényi indákat és a madarakat. A szálán­varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást
főként Hövejen művelik.
A népi fafaragás kiemelkedő művészeti ág. Az egyszerű faeszközöket saját szükségletre maguk készítették, de a bútorokat (tulipános ládát,
kászlit, almáriumot) asztalosoknál rendelték meg. A népművészeten belül a pásztorművészet remekei legeltetés, vagy delelés közben
születtek. A juhászok ismerték a spanyolozás, a karcolás, az ékrovás és az ólmozás technikáját. Tükrösök, borotvatartók, mángorlók,
szapufák legszebbjeit a kapuvári, a csornai és a soproni múzeumokban őrzik. A mestergerendákon látható motívumok újabban dísztárgyakra
kerülnek. Híres faragókat ismerünk Bogyoszlón: Kiss Ernő, Pintér Jenő, Áder János munkáiban a síkfaragás és a szobrok, sőt a
szoborkompozíciók is megjelennek.
A fa mellett csont­és szarufaragásban a győri alkotók jeleskednek.


Rábaköz látnivalói

Barangoljunk a Rábaközben és a Fertő‐Hanság Nemzeti Parkban
kerékpárral, gyalogosan, vagy akár lovaskocsival
A Rábaköz központja, Csorna, rendezett utcái és terei, a múzeum, a műemlék­jellegű premontrei prépostság templom együttese, a főtér
középületei és parkjai egy polgári kisváros büszke múltjáról tanúskodnak. A város országos jelentőségű múzeuma térséget átfogóan bemutató
állandó kiállítása mellett több településen is működnek helytörténeti múzeumok, gyűjtemények.
A kistérség műemlék – jellegű kastélyai, szép templomai megtekintésre érdemesek, azok az idegenforgalmi kínálat szerves részét is képezik.
Kastélyépület található Rábasebesen, Szanyban, Soboron, Egyeden valamint Szilsárkányban, impozáns neoromán templom tekinthető meg
Rábacsanakon, klasszicista Bogyoszlón, barokk Vágon és Dörben. A több helyen meglévő népi építészeti emlékek mellett érdemes még
felkeresni a Rábaszentmiklóson található XII. századi templommaradványt is.
A népi mesterségek közül különösen említésre érdemes a fafaragás (Bogyoszló, Vág), a dísztárgyak készítéséhez alapul szolgáló
szalmafonás (Kóny), a fazekasság (Dör), a gyékény­ és vesszőfonás (Bősárkány). A kistérség művészeti életében különösen jelentősek a
hagyományőrző néptánc együttesek. Több együttes nem pusztán helyi, de országos, sőt nemzetközi események állandó fellépője is. A méltán
világhírű szanyi Bokréta vegyes néptánc együttes mellett a kistérség magas szintű táncművészetét mutatja a szili néptánc együttes, valamint a
csornai Pántlika néptánc együttes hazai és nemzetközi sikerei.
Fertő­Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve “Hany”­nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és
mocsári növényvilág alakult ki. A Hanság mocsárrengetege, annyira hatalmas, hogy az itt élőket és az átutazókat évszázadokon keresztül
megállította és félelmet keltett bennünk, mert meghódíthatatlan volt. Napjainkra csak néhány kisebb tó maradt meg a vadregényes lápból,
amelyek őrzik az egykori vadvízország rejtelmes hangulatát. Érdemes felfedezni a Hanság világát.
 

 

 

Vissza

Közadatkereső

 

Webkamera