Városunk

Díszpolgáraink

Csorna nevét öregbítő díszpolgárainkra büszkék vagyunk.

Nagy Kálmán nyugalmazott ének-zene tanár, karnagy 
(díszpolgári cím: 1994.)

Farádon született 1920. február 20-án. Tanulmányait a csornai állami polgári iskolában, majd a Soproni Evangélikus Tanítóképzőben végezte. 1940-ben Potyondra, egytanerős iskolába került. Kimagasló munkájáért 1950-ben a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. 1952-ben a kapuvári I. számú általános iskola igazgatásával bízták meg. 1954-ben - levelező tagozaton - kitüntetéssel végezte el a pedagógiai főiskola ének-zene szakát. 1957-ben a forradalomkor tanúsított magatartásáért leváltották, majd a csornai Bodnár Alajos Általános Iskolába helyezték át. 
Pedagógiai és zenei munkája meghatározó volt a város kulturális életében. Zenekari hangversenyeket, kórustalálkozókat szervezett. 1959-ben megalapította a Csornai Központi Énekkart. A kórussal rendszeresen részt vett megyei és országos találkozókon. Munkásságát számos bel- és külföldi fesztivál, 8 arany minősítés, 15 rádiófelvétel kísérte. 
Zenei tevékenysége mellett pedagógiai kutatómunkát is végzett. Kiemelkedő közoktatási munkájáért 1980-ban a Győr-Sopron megyei Tanács "Közoktatási díja" kitüntetésben részesült. Közéleti tevékenységéért 1981-ben Pro Urbe, zenepedagógiai és kórusvezetői munkásságáért 1994-ben Csorna Város Díszpolgára kitüntetést kapott. 
1996. április 27-én meghitt ünnepség keretében, a még általa szervezett Bárdos Kórusok találkozóján búcsúzott el szeretett városától. Gyermekei közelébe, Budapestre költözött, de lélekben mindig csornainak vallja magát.

 

Néhai Tocsik Antal 
(díszpolgári cím: posztumusz 1994.) 

 

 

 

 

 

Dr. Kokas Lajos a csornai Margit Közkórház alapító igazgató főorvosa 
(díszpolgári cím: posztumusz 1995.)

1868-ban született Csornán. Édesapjának vegyeskereskedése volt a piactéren, de mellette gazdálkodással is foglalkozott és arra volt a legbüszkébb, hogy a járásban elsőként ő termelt cukorrépát. A szülők mind a 11 gyermeküket taníttatták. 
Kokas Lajos az algimnázium éveit Sopronban töltötte, a főgimnáziumot a győri bencéseknél végezte. Egyetemre Bécsben járt. Érdeklődését a sebészet iránt Billroth keltette fel. 1914-ben Kokas Lajos családjával Pestre költözött 1 évre, hogy sebészi szakképesítést szerezzen. 
A kórház, amelynek első igazgatója lett, éppen arra nyílt meg, amire a világháború sebesültjeinek - a papírbakancsban lefagyott lábú katonáknak - ápolást nyújthatott. 
A szűkebb szülőföld mély szeretete a kórház keretein kívül is kiterjedt tevékenységre sarkallta. Számos újságcikket írt a Sopron Vármegye című újságba. 
Orvosi tevékenységének egyik legkedvesebb oldala volt az anya- és csecsemővédelem. 
1950-ben halt meg abban a kórházban, amelyet élete fő művének tekintett. Munkájának mozgatórugóiról írva így összegezte életének alapmotívumát: "Különben is természetes érzésem volt a rábaközi föld és népének szeretete."

 

Lipovits Károly testnevelő tanár 
(díszpolgári cím: 1996.)

37 éve tevékenykedik a pedagógus pályán, kezdettől fogva Csorna szolgálatában. Húsz évet töltött a volt Fiúiskolában, a későbbi Bodnár Alajos Általános Iskolában, 1978. óta pedig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. 
Az eltelt évtizedek alatt alapos szakmai felkészültséggel, a sport iránti mérhetetlen szeretetről és a gyermekekkel való foglalkozásokon a fáradhatatlanságról tett tanúbizonyságot. Tudásával, szerénységével, megnyerő emberi tulajdonságaival kivívta a szakmabéli kollégái elismerését és megbecsülését is. Pályája indulásától, 1958-tól a kézilabdasport megszállottjaként dolgozik. Nemcsak az iskolában, tanítványai körében, hanem edzőként a CSSE-ben is. Minden idejét a gyermekek és a sportolók között tölti. 
Tiszteletre és csodálatra méltó az a fáradhatatlan munka, amellyel 3 korosztály csapatainak kézilabda versenysportját irányítja a különböző bajnokságokban, kupákban, rendszeres résztvevői nemzetközi kupáknak, valamint a Nemzetközi Sulibajnokságnak is (1993-ban 3. hely!). Sikerrel szerepeltek tanítványai a diákolimpiai országos elődöntőkön (2-3. helyezések), illetve bejutottak az országos döntőbe is (7. helyezés). 
A tehetséges sportolók felfedezésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Olyan országosan és nemzetközileg is elismert tehetségeket nevelt és adott a kézilabdasportág számára, mint Gódorné Nagy Marianna vagy Varga Margit válogatottak. 
Lipovits Károly munkássága a város, de a régió kézilabda sportjának életében is hosszú ideje meghatározó tényező. Sportsikerei, figyelemre méltó eredményei országosan is, de a határokon túl is elismerést szereztek nevének és az ügynek, amelyet olyan odaadóan szolgált. 
liroly.hu

 

Dr. Horváth Lóránt Ödön csornai prépost-prelátus 
(díszpolgári cím: 2002.)

Dr. Horváth Lóránt Ödön Szombathelyen született, édesapja városi tisztviselő volt. Kitüntetéssel érettségizett a szombathelyi premontrei gimnáziumban 1948. június 12-én, s azután belépett a premontrei rendbe és két évig Csornán volt novícius. Az elöljárók azonban 1950-ben társaival együtt hazaküldték, hogy ne hurcolják el őket, mint a többi szerzetest. Utána a szombathelyi egyházmegye teológiai főiskoláján töltött két évet, majd 1952. június 12-én pappá szentelték. Mivel a Szombathelyi Egyházmegye Főiskolájának működését is betiltották, három évre Budapestre került a Hittudományi Akadémiára. 1955-ben kápláni diszpozíciót kapott, 1957-ben pedig doktorált. Aztán különböző helyeken és beosztásokban tevékenykedett a szombathelyi egyházmegyében. 1972-től tizenkilenc éven át a győri Hittudományi Főiskolán tanított erkölcsteológiát, lelkipásztorkodás-tant. 1990. június 12-én rendtársai tizenkét évre apátjukká, csornai prépost-prelátussá választották. Mandátuma 2002-ben járt le és akkor hat évre ismét megválasztották. Harmadszorra kapott bizalmat rendtársaitól. 
www.opraem.hu

 

 

Horváth Elemér csornai születésű költő 
(díszpolgári cím: 2003.)

1933. április 15-én született. Horváth Elemér költő az Amerikai Egyesült Államokban él, több magyar és nemzetközi díj tulajdonosa. A kultúra területén ma vitathatatlanul a Csornán születettek közül országosan és világszerte is a legismertebb személyiség. 
A középiskolát a bencéseknél kezdte, majd a csornai gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú iskoláit az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen Budapesten végezte, majd Firenzében, Rómában, New Yorkban tanult. 1956-ban elhagyta Magyarországot, 1962-től az USA-ban, a New York melletti Mahopacban él. Nyugdíjazásáig nyomdászként dolgozott, közben a Szivárvány című chicagói folyóirat szerkesztője, majd munkatársa. Verseit főleg nyugati magyar kiadók jelentették meg. Munkásságát több irodalmi díjjal ismerték el. Horváth elemér az egyik legismertebb nyugaton élő magyar költő. Mindig magyarnak vallja magát, s írásaiban, verseiben gyakran idézi fel szülőföldjét a Rábaközt, s benne Csornát.

 

Kocsis István (Csorna, 1949. október 6. – Csorna, 1994. június 9.) magyar labdarúgó, középhátvéd. 
(díszpolgári cím: posztumusz 2009.)

A fiatalon elhunyt Kocsis István szülővárosában kezdett focizni. 1968-ban leérettségizett és a Pécsi MSC igazolta le. Innen hat idény után került a fővárosi katonacsapatba a Honvédba. Először Kispestről került be a válogatottba. 1978-ban az év labdarúgójának választották Magyarországon. 34 évesen 1983-ban szerződött Belgiumba. Két profiskodás után Sopronban és egy osztrák kis csapatban fejezte be a pályafutását. 
A magyar válogatottban 20 alkalommal szerepelt 1977 és 1983 között. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja.

 

 

Gulyás József egykori városvezető, volt csornai bíró 
(díszpolgári cím: posztumusz 2010.)

Gulyás József 1887.október 6-án született Csornán. A Gulyás-család a XVII. századtól már szerepel a csornai iratokban. Édesapja az 1837-ben született Gulyás János, édesanyja, Csik Erzsébet, aki 1859-ben látta meg a napvilágot. Gulyás József elemi iskoláit Csornán végezte. A családi gazdaság mellett már fiatalon a közélet felé fordult. 1914-ben tagja volt annak a csornai delegációnak, mely a polgári iskola létesítésének ügyében kereste fel Tisza István miniszterelnököt. Az első világháborúban a keleti fronton harcolt, ahol 1915. május 22-én a lengyelországi Lublinnál orosz fogságba esett. A hároméves hadifogság alatt megtanult oroszul, amit a II. világháború végén tudott is hasznosítani. Felesége Gulyás Ágnes volt, aki négy gyermekkel ajándékozta meg. Egyik fia, Imre a rendszerváltás után képviselőtestületi tag és alpolgármester is volt. A húszas évek elejétől képviselte a gazdák és Csorna község érdekeit a soproni megyegyűlésen. 1936. január 23-án kisgazda színekben győzött a bíróválasztáson. A közéleti tevékenységét az 1945-ben bekövetkezett hatalomváltás után sem hagyta abba. Meghatározó tagja volt az 1945-ben alakult nemzeti bizottságnak. A kommunista diktatúra kiépítése idején is megőrizte pártatlanságát és tekintélyét. Gulyás József 1976-ban hunyt el. Családszeretete, közéleti tevékenysége, keresztény életmódja az utókor számára követendő példa.

 

Varga József A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csornai Csoportja nyugalmazott vezetője 
(díszpolgári cím: 2012.)

Varga József nyugdíjazása előtt két munkahelyen dolgozott, a Lajta Hansági Állami Gazdaságban és a Vízmű és Fürdő Vállalatnál. Mindkét munkahelyén „Kiváló dolgozó” cím adományozásával ismerték el munkáját. 1992-es nyugdíjazását követően is tovább tevékenykedett a város érdekét szolgálva, 1990-1998 között külsős bizottsági tagként, majd 1998-2002 között képviselőként segítette az önkormányzat munkáját. Jelenleg is az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság külsős, nem képviselő tagja. Több társadalmi megbízatású tisztséget is betöltött. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Bíróságon ülnökként, a csornai Hőszolgáltató, valamint a Margit Kórház Felügyelő Bizottságának tagjaként, illetve elnökeként. 1965-től kezdődően több évtizedig egyházközségi képviselő volt.

1992 februárjában megalapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csornai Szervezetét, amelynek megalakulásától 2008-ig elnöke is volt. Többek között 4 évig 18-20 rászoruló gyermeket étkeztettek szombat-vasárnaponként a szervezet által; kamionnyi kórházi berendezéseket, eszközöket adományoztak a Margit Kórháznak, 10 asztmás kisgyermek három hetes üdültetését is sikerült elnyerni a német tengerparton 3 hétig a Szeretetszolgálaton keresztül. 2 éven keresztül az általa vezetett szervezet vállalta a költségeit a Széchenyi Iskolával közösen szervezett vízitúráknak. Több külföldi vonatkozású akcióval vitték el Csorna hírnevét a szomszédos ill. távolabbi országokba: csak a legfontosabbakat említve: Két kamion élelmiszert és bútort szállítottak az ukrajnai Nagyszőlősre; 2005-ben a Rábaköz értékeit mutatták be a Lichteinsteini Hercegségben; vajdasági, csángó gyermekekt láttak vendégül Csornán és a környező településeken. Évente több millió forintnyi adományt (élelmiszert, bútort, ruhaneműt) osztottak ki Varga József vezetésével a rászorulóknak, bajba jutottaknak ill. a városi iskoláknak, a kórháznak. Vezetésével a Máltai Szeretetszolgálat aktív részese volt a város társadalmi életének, ünnepségeinek.

Szociális területen végzett munkájáért 1998-ban Csorna Városért Emlékérmet, valamint 2005-ben Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjat kapott Varga József és felesége Varga Józsefné, született Molnár Mária 50 éve élnek együtt házasságban két fiúgyermek szüleiként és 5 unoka nagyszüleiként. Varga József jelenleg nyugdíjas, 75 éves volt májusban.

 

Áder János Magyarország köztársasági elnöke 
(díszpolgári cím: 2012.)

Áder János pályafutása egy becsületes, magyar ember története. Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról, a Rábaköz fővárosából indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, majd 2012. május másodikán Magyarország köztársasági elnöke lesz. Áder János 1959. május 9-én született, a család első gyermekeként. Édesapja egy helyi bolt helyettes vezetőjeként, édesanyja pedig az egészségügyben dolgozott. A család a rábaközi emberek hagyományait követve a tudás, a szorgalom és a teljesítmény tiszteletén nyugvó értékek szerint élt. Áder János Csornán, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ elődintézményében kezdte tanulmányait, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett és 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Áder János rendszerváltó politikusaink egyike. Részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. Szülővárosában, Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Folyamatosan részt vett az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságának munkájában. Csorna és a rábaközi települések szinte mindegyike nagyon sokat köszönhet dr. Áder János kitartó munkájának: számtalan kis- és nagyközségi templom, sportöltöző, polgármesteri hivatal, iskola és óvoda, művelődési otthon, út és járda felújítása ill. megépítése fűződik nevéhez. Szülővárosa Csorna méltán büszke szülöttére: a Botond utcai bérlakások felépülése, az Arany János Iskola Erzsébet királyné utcai épületének megépítése, a Tejporgyár megmentése, a Margit Kórház többütemű fejlesztése, épületfelújításai és eszközbeszerzései, a volt laktanya területén inkubátorház és munkahelyteremtő beruházások letelepítése mind-mind együtt emlegetendők dr. Áder János nevével. 1998-ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el. Házelnöki tevékenységével nemzetközi szintéren is erősítette hazánk megbecsülését. 2009-ben dr. Áder Jánost az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselői munkája során is éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán.

dr. Áder János olyan ember, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte. Volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes rábaközi embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel. Az úton, amely mögötte van és amelyen halad, mindig mellette állt és áll felesége, dr. Herczegh Anita, s 27 éve megkötött házasságuk során született négy gyermekük.  Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tett és tesz eleget az általa vállalt feladatoknak. Magyarország Köztársasági Elnökeként is büszkén vallja csornai származását, az itt élő emberek értékrendjét.

 

Lengyel Sándor Pántlika néptáncegyüttes vezetője 
(díszpolgári cím: 2014.)

Lengyel Sándor 32 éve dolgozik a városban, korábban a Művelődési Központ igazgatójaként, majd nyugdíjazás után a Timaffy László Alapfokú Néptánciskola igazgatójaként. Ennek 2014-ben 15 éve. 1989-ben Egyesületet hozott létre, mely magas színvonalon működteti az 1984-ben alakult Pántlika Néptáncegyüttest. A csoport ismert és országosan elismert civil közösség. Ez évben ünnepli működésének 30 éves évfordulóját. A harminc év alatt több száz gyermek és fiatal ismerkedett a magyar művészettel, néptánccal. Lengyel Sándor ez év márciusában ünnepelte 77. születésnapját.

A Pántlika táncegyüttes számos európai országba vitte városunk jó hírnevét, a csoport járt többek között a Cseh Köztársaságban, Törökországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Montenegróban és a Vajdaságban. 1994-ben a „Kiváló Együttes” címmel, míg 1996-ban a „Kiválóan Minősült Együttes” címmel jutalmazták a szakmai grémiumok az együttes teljesítményét.

Csorna Város Önkormányzata a Pántlika Táncegyüttest 1994-ben, Lengyel Sándort és Lengyel Sándornét a Pántlika Táncegyüttes vezetőit 2004-ben Csorna Városért Emlékéremmel tüntette ki.

 

Vissza