Ügyintézés
Szociális szolgáltatások
|
Tájékoztató a szociális szolgáltatásokról
A szociális támogatások rendszerét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény, valamint Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (II. 19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.
Ellátások formái Csorna Város Önkormányzata az alábbi települési támogatásokat nyújtja; a) ápolási támogatás, b) gyógyszertámogatás, c) rendkívüli települési támogatás, d) helyi lakásfenntartási támogatás, e) adósságkezelési támogatás, f) köztemetés. Csorna Város Önkormányzata által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Központ a személyes gondoskodás keretében biztosítja az alábbi ellátásokat; a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) időskorúak nappali ellátása, d) családsegítés, e) gyermekjóléti szolgáltatás, f) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás).
I. Települési támogatások A kitöltött kérelmek személyesen a Csornai Polgármesteri Hivatalban, postai úton, valamint elektronikus formában – e-papír szolgáltatáson keresztül – nyújthatók be. Az ügyintézés során a Szociális és Gyermekjóléti Központ családgondozói szükség esetén segítséget biztosítanak. A formanyomtatványok elérhetők Csorna város hivatalos honlapján, továbbá igényelhetők a Csornai Polgármesteri Hivatal portáján.
1. Ápolási támogatás Az ápolási támogatás havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás. Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki; a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, b) az ápolt hozzátartozója és c) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének ca) családban élők esetében 300%-át cb) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy esetében 350 %- át. Nem jogosult ápolási támogatásra a kérelmező, ha; a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak, c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, vagy e) a Sztv. 41. § (1) bekezdése vagy a 43/A. § alapján ápolási díjra jogosult. Az ápolási támogatás összege Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 1. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. Ápolási támogatás igénylése esetén a döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is. A környezettanulmányt a Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat munkatársa készíti el és az ápolási kötelezettség teljesítését félévente ellenőrzi. Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, akkor a támogatást meg kell szüntetni. Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha; a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy c) az ápolt személy meghal. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
2. Gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás. Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek; a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének aa) családban élők esetében 175 %-át, ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 200%- át, továbbá b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a háziorvos által igazolt, vényre kiváltott - gyógyszertár által beárazott - gyógyszerek, kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége a szociális vetítési alap összegének ba) családban élők esetében a 40%-át, bb) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetén a 30%-át meghaladja. Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki az Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult. A gyógyszertámogatás havi összege legalább 5.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint. A támogatás hat hónapos időtartamra állapítandó meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától. (6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 2. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
3. Rendkívüli települési támogatás A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, rendkívüli települési támogatás adható. A rendkívüli települési támogatás elsősorban az Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben adható. Rendkívüli települési támogatás adható különösen, olyan személy részére, aki; a) felhalmozott közüzemi tartozását önhibáján kívüli okból nem tudja önerőből kifizetni, b) jelentős egyszeri kiadásra kényszerül, c) magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban nem részesül, d) tüzelőanyag (tűzifa) pótlására szorul. Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének; a) családban élők esetén 400%-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 450%-át. A fenti esetekben a rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 5.000 Ft-nál forintnál, de éves szinten nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át. A rendkívüli települési támogatás nyújtható természetben is. Évi egy alkalommal, kivételesen indokolt esetben, jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki különös méltánylást igénylő élethelyzetbe került. A fent meghatározottakon túl rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek az egy főre jutó jövedelme a szociális vetítési alap összegének; a) családban élők személy esetén 400%-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 450 %-át nem haladja meg. A kérelem a temetkezési szolgáltató által kiállított temetési számla kiállításának napjától számított 3 hónapon belül nyújtható be, e határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg; a) a szociális vetítési alap összegének 250%-át, a legolcsóbb temetés költségének 30 %-a, b) a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, a legolcsóbb temetés költségének 15 %-a. A legolcsóbb temetés költségét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza. Méltányosságból rendkívüli települési támogatás állapítható meg temetési költségek enyhítésére – amennyiben kérelmező a fentiekben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége a települési támogatást indokolttá teszi, azonban nem haladja meg a legolcsóbb temetés költségének 200 %-át. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege a legolcsóbb temetés költségének 10%-a. A fentieken túl, kizárólag kivételesen súlyos élethelyzet fennállása esetén rendkívüli települési támogatás állapítható meg jövedelemtől függetlenül azon személy részére, akinek; a) tűzvész, elemi csapás vagy más vis maior esemény következtében, lakóingatlana részben vagy egészben megsemmisült, illetve tartósan lakhatatlanná vált, b) jelentős egészségi állapotromlás elkerülése miatt egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése vált szükségessé, c) azonnali beavatkozást igénylő, életmentő, jelentős költséggel járó egészségügyi ellátásra van szüksége. Ebben az esetekben a rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 30.000 Ft-nál forintnál, de nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 800%-át. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 4. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. A támogatás indokául szolgáló körülményeket a rendkívüli élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni. A rendkívüli települési támogatás a tüzelőanyag (tűzifa) vonatkozásában a tárgyévben ugyanazon lakásra a szociális vetítési alap összegének 300%-a erejéig nyújtható, függetlenül az igénylők személyétől és a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. Önkormányzati bérlakásban lakó személy rendkívüli települési támogatásra nem jogosult, amennyiben az Önkormányzat felé bármilyen tartozása van.
4. Helyi lakásfenntartási támogatás A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható. A támogatás nyújtható; a) lakbérhez, albérleti díjhoz, b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, c) távhő- szolgáltatási díjhoz, d) közös költséghez, e) víz és csatornadíjhoz, f) szemétszállítási díjhoz, g) villanyáram díjához, valamint h) gázfogyasztás díjához. A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, és havonta a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz kell utalni. A támogatást a kérelmező által a Rendelet 5. melléklet szerinti formanyomtatványon megjelölt rendszeres kiadáshoz kell nyújtani. A helyi lakásfenntartási támogatás azon személyeknek nyújtható; a) akinek a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének aa) háztartásban élő személyek esetén a 300 %-át, ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetében 350 %-át, ac) egyedül élő személy esetén a 400%-át nem haladja meg, vagy b) aki adósságkezelési támogatásban részesül és c) a háztartásban élő személyek egyikének sincs a Sztv. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyona. A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 5.000.- Ft. A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani, kivéve albérlet esetében amennyiben a bérleti szerződés lejártának időpontja korábbi időpontra esik. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 5. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. Önkormányzati bérlakásban lakó személy helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.
5. Adósságkezelési szolgáltatás A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adósságkezelési szolgáltatás nyújtható. A támogatás azon szociálisan rászorult személy vagy család részére nyújtható, akinek; a) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és az adósságok valamelyikénél legalább 6 havi számla tartozása áll fenn, vagy b) közüzemi tartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták valamint, c) vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet és ugyanazon személy, vagy háztartásnak tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet támogatásban. Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 6. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható tartozás maximális összege legfeljebb kettőszázezer forint lehet és az adósságkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át. A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben. Támogatásra az a személy jogosult, akinek az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének; a) háztartásban élő személyek esetén a 250 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetén a 300%-át, c) egyedül élő személy esetén a 350%-át. Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni és a kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha; a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztést a második hónapban sem teljesíti, és c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.Az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt. Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja. Az adós; a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban, b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik. Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően nyújtható be. Amennyiben a kérelmezőnek több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető. Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül. Ha a kérelmező egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik. Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül. A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és a kérelmező között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5. napjáig esedékes az adósság jogosultjához. Amennyiben az előírt szerződés megkötésére a kérelmező hibájából az előírt határidőig nem kerül sor, az adósságkezelési támogatás nem folyósítható és a támogatásra való jogosultság megszüntetendő.
6. Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének kell gondoskodni azon elhunyt személy közköltségen történő temetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek nincs a Sztv. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyona és az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének; a) háztartásban élő személyek esetében 250%-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 300%-át, vagy c) egyedül élő személy esetén 350%-át nem haladja meg. A támogatás iránti kérelem a Rendelet 7. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
II. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása A részletes szabályokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.
A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) a szociális vetítési alap összegének a 245%-át, ha aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza, ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) a szociális vetítési alap összegének 225%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a lentebb meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva a szociális vetítési alap összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva a szociális vetítési alap összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a Gyvt. 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja. A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb a) a Gyvt. 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, b) a Gyvt. 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermekek jogosultak: a) a Gyvt. 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és – ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek – a szünidei gyermekétkeztetésnek, b) a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, c) a Gyvt.-ben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. |
|
|
